2013. március 23., szombat

Burning Desire - Bevezető



2007. augusztus 31.

Az eső megállíthatatlanul szakadt Sevilla városában. Nem volt jellemző ez az időjárás az andalúz városra. Kiváltképpen nem augusztusban. Az idő most mégis mintha átvette volna a San Fernando temetőben gyülekező fekete tömeg hangulatát. A szakadó esőben az emberek egy barna koporsót követtek, Antonio Puerta Perezt kísérték utolsó útjára. A gyászmnetben legelöl, közvetlenül a pap után két magas férfi támogatott egy vékony fekete alakot. A nő - aki sokkal inkább volt még lány, mint nő, hiszen alig pár hete ünnepelte 21. születésnapját – kétségbeesetten kapaszkodott az őt támogató karokba. Ki gondolta volna azokban az örömteli utolsó napokban, hogy ez fog történni?  A lány arca hófehér volt és beesett. Homlokát csúnya lila folt díszítette. Újra és újra lejátszódott a fejében a négy nappal ezelőtti este. Milyen boldog volt Antonio, amikor elindult arra a végzetes, utolsó meccsre.  Emlékezett arra a pillanatra, amikor összeesett a pályán és emlékezett arra is, amikor az orvos kijött a műtőből. „Nem tudtuk megmenteni.” Súlytalan szavak, az orvos a kezét tördeli ő pedig nem ért semmit. „Ezt hogy érti?” kérdezett vissza. „Meghalt.” Jött a válasz és jött vele a sötétség is. Összeesett a kórház padlóján. Talán az az iszonyatos koppanás, ahogyan a feje hozzáütődött a hideg csempéhez hozta vissza az ürességből, amelyben órák óta szenvedett, hogy aztán még mélyebbre taszíthassa. Az azt követő napokra nem emlékszik. Nem élt csak létezett. Tette a dolgát. Így ért véget az élete. Úgy érezte, hogy őt magát is eltemetik abba a feneketlen sírgödörbe ami most a lábai előtt tátongott. Mellette Sergio és Antonio apja nyugtató szavakat súgott a fülébe. Nem értette mit mondanak, csupán a hangsúly alapján gondolta a szavak tartalmát. Nem tudta mióta állnak ott a szakadó esőben. Vacogni kezdett. A mellette álló Sergio aki még mindig szorosan fogta, most elengedte és a vállára terítette kabátját.  A pap az utolsó szavakat mondta, majd a koporsót elkezdték leengedni a sírgödörbe és ő összeesett.


2012. december 31.

- Pilar, elárulnád mostmár hova megyünk? – botladozott barátnője után egy magas barna hajú alak.
- Azt mondtad látni akarod a barátomat, hát most láthatod! – vonta meg vállát az említett nő, majd mit sem törődve barátnője tiltakozásával, karon ragadta és maga után húzta egy hatalmas ház felé.
- Igen, de azt is mondtam, hogy szilveszter van és bulizni akarok! – emlékeztette a barna.
- JajjSophie! Gyere! Lesz buli is, lesz pasi is! No para!
- Ha te mondod! – vonta meg vállát beleegyezően, majd tovább tipegtek a bejárat felé. Pilár hátradobta hosszú fekete haját, megigazította a ruháját, majd becsöngetett. Majd még egyszer. Harmadik csöngetésre kinyílt az ajtó és egy magas barna férfi nyitott ajtót.
- Szép estét a hölgyeknek! – mosolyodott el, végigmérve őket. Sophie idegesen tekingetett hátra, úgy érezte magát, mintha a tilosban járna.
- Vedd le a szemed a barátnőmről Higuain és engedj be! – utasította rendre a férfit Pilar, majd maga után húzta a lányt. Odabennt meleg és zaj volt. És rengeteg ember. Az Higuainnak nevezett férfi becsukta utánuk az ajtót.
- Menj te tornádó, keresd meg én addig elszórakoztatom a barátnődet! – Sophie érezte, ahogyan a férfi karja a derekára csúszik.
- Álmodban, Gonza! – Vigyorgott Pilar, majd barátnőjéhez fordult.
- Menj a konyhába! Ott találkozunk! – mondta azzal el is tűnt. Sophie teljesen tanácstalanul tekintgetett körbe. Oké, hogy konyha, de az merre van? Ráadásul már nagyon szívesen meglátogatott volna egy másik helyiséget, mivel azóta, hogy Pilar átcitálta a fél városon, még nem jutott mosdó közelébe. Nem tehetett tehát mást, minthogy a már megismert Gonzalótól kért segítséget.
- Ne haragudj, meg tudnád mondani merre találom a mosdót?
- Persze… vaaagy akár meg is mutathatom! – kacsintott rá a magas barna férfi. Sophie pár percig elidőzött az arcán, majd gyorsan levonta a következtetéseket. Ha nem lenne annyi pia a fejében amennyi már volt hozzá se merne szólni. Jót derült saját felfedezésén.
- Elég ha csak elmondod, köszönöm. Annyira nem rongy a térérzékem. – Gonzalo csalódottan bár, de útba igazította a nőt, aki hamar megtalálta a keresett helyiséget. Kopogott, de nem jött válasz így benyitott. Azonban a mosdó a várttal ellentétben nem volt üres. Nagyon nem. Egy férfi és egy nő a falnak dőlve éppen egymásba voltak gabalyodva, de annyira, hogy Sophie el sem tudta dönteni, hogy hol kezdődik az egyik és hol a másik. A férfi keze valahol a nő szoknyája alatt járhatott már, de az ajtócsapódásra hipp-hopp szétrebbentek. A nő szíve akkorát dobbant, mikor meglátta, hogy ki is a férfi, hogy majdnem összeesett. Ijedten kezdett kutakodni a kilincs után, míg a másik nő kacarászva igazgatta a haját.
- Sophie? – súgta a férfi. A nő nem tudott megszólalni csak döbbenten állt. Már a kilincs keresésével is felhagyott.
- Öhm… bocsánat. – nyögte. – Nem akarok zavarni. – megfordult és mostmár sikerült lenyomnia a kilincset.
- Sophie, várj! – kapta el a csuklóját a férfi, mikor már félig kinyílt az ajtó. Éppen meglátta a közeledő Pilart, Majd az ajtó újra becsapódott. Nem ő csukta be. A férfi volt. Pár másodperc múlva kinntről kopogás hallatszott.
- Sophie? Odabennt vagy? – hallotta Pilar hangját.
- Igen de… - a férfi szorított egyet a csuklóján és rázni kezdte a fejét.
- Minden rendben?
- I..igen csak. – habogott a nő, nem értette a helyzetet.
- Na figyelj, kinnt leszek. Nem találom itt bennt Ramost. Iker meg azt mondta, hogy kinnt látta. Megnézem! Majd gyere utánam!
- Rendben! – Sophia fejében összeállt a kép. Kirántotta a kezét Ramos szorításából. Dühe, amit amúgyis érzett a férfi iránt csak még jobban fokozódott. Idilli találkozás három év után.
- Látom Ramos, te nem változol! – vetette oda gúnyosan, majd kirontott a fürdőszobából és hangosan bevágta maga mögött az ajtót.

2013. január 21., hétfő

Díjak!

Hűűűhaaa, nagy öröm ez nekem még csak pár hete tértem vissza, de máris két díjat tudhat magáénak a blog! Nagyon köszönöm lányok! :*

Na akkor lássuk:


Szabályok:
  1. Ha megkaptad a DÍJAT, készíts róla egy bejegyzést, és tedd ki a fent látható KÉPET!
  2. ŐSZINTÉN kell válaszolnod a kérdésekre!
  3. Összesen 5 SZEMÉLYNEK kell tovább adnod.
  4. Ezt egytől-egyig ÁT KELL MÁSOLNOD a lapodra, kivéve a válaszokat.
  5. A díjat VISSZAFELÉ NEM LEHET adni (annak nem adhatod, akitől kaptad, viszont többször is kaphatsz ilyen díjat.) 
     
    Kérdések:
    1. Mi a keresztneved, és hogyan becéznek?
    Zsuzsa vagyok, Zsuzsikának becéznek...
    2. Melyik dalon tudsz igazán sírni?
    Nem vagyok az a sírós típus, nincs ilyen dal... a himnuszok viszont meghatnak főleg ha élőben hallom őket! :)
    3. Félsz a sötétben?
    Nem.
    4. Szerelmes vagy valakibe?
    Ó iggenn! :))
    5. Mi volt az eddigi legcikibb dolog, ami életedben történt veled?
    Egyszer annyira kellett pisilni, hogy csak úgy berontottam a wécébe és rögtön elkezdtem csorgatni...sajna a wc teteje le volt hajtva...
    6. Gondolatban öltél már meg valakit?
    Nem rémlik...
    7. Szerinted péntek 13. szerencsét, vagy szerencsétlenséget jelent?
    Ugyanolyan nap, mint a többi.
    8. Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem árultál el?
    Hogyne! Rossz kislány vagyok! :DD
    9. Hallgatsz olyan zenét, amit mások előtt cikinek érzel?
    Nem, csak jó zenét hallgatok! :DD
    10. Kiskorodban sírtál, ha szurit kaptál?
    Naná...ez mostanában hányingerré szelidült.
    11. Mit tennél, ha hirtelen híres lennél?
    Majd még eldöntöm...
    12. Szoktál álmodozni?
    Állandóan. Álomvilágban élek.
    13. Járnál Chace Crawforddal?
    Most nem, de majd szólok, ha kellesz Nate! :D
    14. Hány gyereket szeretnél?
    Három.
    15. Adni, vagy kapni jobb?
    Adni és kapni ugyanolyan jó.
    16. Titkom:
    Rengeteg van...
    17. Bakancslista:
    - Meccset nézni a Bernabeuban
    - Eljutni Dublinba
    - Könyvet írni
    ...jajj borzasztó sok mindent szeretnék...


     


    Szabályok:

    1. Írj magadról 11 dolgot!
    2. Válaszolj 11 kérdésre!
    3. Írj 11 kérdést!
    4. Küldd tovább 11 blognak!
     
    Felrúgnám a szabályokat:
     
    1. Miért kezdtél el írni? - A valóság nekem túl korlátolt...
    2. Kedvenc könyved? - Bulgakov- Mester és Margarita
    3. Kedvenc filmed? - Batman trilógia
    4. Mi az, amiről nem tudnál soha lemondani? - Nyílván a levegőről...elég nehéz lenne.:)
    5. Legnagyobb álmod? -Nyugodt, boldog élet.
    6. Kedvenc városod? - London baby
    7. Szereted a focit? - Igen
    8. Ha igen, írd le a te álom tizenegyedet!- Nem tudnék választani
    9. Szeretsz olvasni? - Nagyon
    10. Miért kezdtél el blogot írni? - Mert jóérzés visszajelzéseket kapni az írásaimról.
    11. Milyen zenét szeretsz? - Mindenevő vagyok!

    A díjat ahogy láttam már mindenki megkapta így nem nevesítenék külön-külön. Mindenkinek küldöm inkább akinek a történetét olvasom, mert egytől-egyig fantasztikusak vagytok!!! Pusziii!